minyike 2008.05.26. 19:42

Állataink 2003

A 2002-es év állattartása nagyon jól sikerült: egy állatunk sem pusztult el betegség következtében. Tehát úgy tűnt, megy nekünk ez az állattartás. Ezen felbuzdulva a következő évben már több állattal próbálkoztunk: vettünk 10 csirkét, 10 pulykát, 10 kacsát, 10 libát, 6 kitojt tyúkot és 2 gyöngytyúkot. Arra próbáltunk ügyelni, hogy egyik állat se kapjon nevet, de amikor az embert gyerekek veszik körül, ez kevésbé szokott sikerülni.
Bebizonyosodott, hogy a csirketartás igen egyszerű, ráadásul a levágásuk, tollfosztásuk is nagyon hamar megy. Azóta is harcolok érte, hogy legyen újra csirkénk, de Lajos ellenáll, mondván, hogy buták. Szó se róla, azok. Őket is az udvarba kiengedve, szabadon akartuk tartani, nem is akartak elmenni, de mindent megettek, amit a veteményben találtak.
A pulykák hasonlóan viselkedtek, de ők még ráadásul repülni is tudtak és hiába vágtuk le a szárnyukat, fölrepültek mindig a legmagasabb helyekre. Viszont igen mulatságos egy pulykakakas, amikor fölfújja magát, a feje kékül és vörösödik és azt hiszi magáról, hogy szép.

A kacsák már nem okoztak meglepetést, sőt, ők voltak az egyetlen állatfajta, amelyik ebben az évben is teljes létszámban megérte az augusztus végét.
A libák állati jó fejek. Mindent megnéznek, de csak úgy a maguk módján: a csőrükkel. Vagyis mindent végigtapogatnak vele: egy biciklinek az összes láncszemét és összes küllőjét is milliméterről milliméterre. És akkor alaposan ki is tárgyalják az eredményt. A gyepet pedig abban az évben, amikor az ember libát tart, egyáltalán nem kell ápolni: a liba elöl nyírja a füvet, hátul trágyázza.
Kitojt tyúknak azt a tyúkot nevezik, amelyik be van zárva egy icipici helyre, ott teletömik mindenféle érdekes anyaggal, amitől gyorsan megnő és tojóképes lesz és rengeteg tojást tud tojni rövid idő alatt. Ha valaki ilyen tyúkot vesz és ügyes, egészen ki tudja kupálni: egy pár hét alatt kiürül a szervezetükből az a sok borzalom és ha nem is minden nap, de tojást is tojnak. De ez a bezártság kihat a természetükre is: a tyúkok amúgy is hajlanak a kannibalizmusra, de ők még jobban. Mi is kifogtunk egy kannibál tyúkot és ráadásul elkövettük a kezdő állattartó tipikus hibáját: mivel ő volt a legszebb és akiket meggyapált, borzalmas állapotba kerültek, mindig a szenvedő felet vágtuk le. Aztán mondta valaki, hogy ha levágnánk a kannibált, megszűnne a probléma és nem fogyna a többi.
A gyöngytyúk az valami külön kategória. Egész nap képes kiabálni, hogy „nyikek” (szerintem). El is tűnik tőle állítólag az összes rágcsáló az udvarból, annyira borzasztó a hangja. Viszont nagyon szaporán tojik: ez a két gyöngytyúk sokkal több tojást adott nekünk, mint a hat kitojt tyúk.
Egyből a hozzánk kerülésük napján az egyikük elrepült. Szorgalmasan nyomta a „nyikek”-et, ezért követtük egy darabig, de gyorsabb volt nálunk, és hamar be is esteledett. Már lemondtunk róla: a kisfalusi erdőben elég sok ragadozó él, azt gondoltuk, éjszaka valamelyik biztos megfogja. De reggel, amikor fölkeltünk, hallottuk, hogy mindkét gyöngytyúk nyomja a „nyikek”-jeit, biztos hiányoztak egymásnak. Így az otthon maradt hazahívta a szökevényt, aki végül is belegabalyodott az előző évi árvízben összetekeredett kerítésbe, így meg tudtuk fogni.
Azt mondják, hogy aki nem evett gyöngytyúkból készült húslevest, nem is tudhatja, milyen az igazi húsleves. Van benne valami.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Puccos 2008.05.30. 15:08:12

Sok mindent megtudtam a tyúkokról:):)
süti beállítások módosítása