2008.07.03. 17:37
Kutyamentés a gátnál
Odaértünk a gáthoz és egy lüke kis kutya ott volt bent a középső pillér mellett, bent a vízben, ott ácsorgott a zsilipen. El nem tudtuk képzelni, hogy kerülhetett oda be. Látszott rajta, hogy nagyon fél csórikám, de el nem tudtuk képzelni, hogy tudnánk rajta segíteni. Próbáltunk mindent, hívtuk, talán ki tudott volna úszni, mert akkor le volt engedve a gát, nem volt olyan nagy a sodrás. Nagyon sajnáltuk és csak egy ötletünk volt: szólni a tűzoltóknak. Bementünk Szomszédfaluba, ott volt a Tűzoltóságon egy fiatal srác, mondtam neki, hogy mi a helyzet, ő fölhívta a főnökét és megbeszélték, hogy kimennek egy létrás autóval. Nekünk mennünk kellett már tovább (még világosban Nagymarosra kellett érnünk a barátainkkal), még megkérdeztem őket, hogy este fölhívhatom-e őket, hogy hogy sikerült, mert nem sokat tudott ígérni a srác, csak azt, hogy megnézik, mit tehetnek. És este fölhívtam őket és sikerült kimenteniük! Azt nem tudom, hogy hogy, mert aki fölvette a telefont, ő sem tudta, csak mondta, hogy ő is pont akkor értesült róla, hogy sikerült a mentés.
Azért be kell vallanom, elgondolkodtam, hogy vajon valóban kimentették-e, vagy csak az én megnyugtatásomra mondták, már azt is, hogy kimennek. De nem tartom valószínűnek. Hiszen én is már úgy mentem be, hogy kérdeztem, tudnak-e tenni valamit. Simán mondhatták volna, hogy egy kutya nem az ő hatáskörük és én nem szívesen, de elfogadtam volna.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Puccos 2008.07.04. 10:19:07