Szeptemberben most először sikerült végre egy teljes hétvégét Kisfaluban tölteni. Bár nehezen indultunk, mert megvártuk Miki edzésének végét, ami este 9-kor volt. Nem is normális dolog ez: egy edzést pénteken este 9-ig tartani. Így mikor végre hazajött, megfürdött, evett, már negyed 11 volt. Akkor tudtunk elindulni, fáradtan, mégis fontosnak tartottuk, hogy elmenjünk még este: sokkal jobb úgy kezdeni a napot, hogy már ott kelünk föl. De megfogadtuk, hogy többször ez nem fordul elő: a meccs-szezon beindulásával Miki úgyis egyre kevésbé fog velünk jönni, de ha jön mégis, kihagyatjuk vele a pénteki edzést.

Amikor odaértünk és kinyitottam a ház ajtaját, nagyon meglepődtem azon, hogy be van a szoba bútorozva. Ugyanis utoljára, amikor egy nap alatt visszapakoltunk, rohammunkában, a nap végén gyorsan el is jöttünk és nem volt időm megszokni a látványt. Amúgy nagyon hideg ház fogadott minket, ami nem csoda, lévén, hogy az utóbbi két hétben piszok hideg idő volt. Már napok óta ígérték, hogy jön a felmelegedés, de csak nem akart jönni. Most viszont minden időjós egyöntetűen azt mondta, hogy szombaton aztán már tuti 20 fok lesz és napsütés. Pénteken este a 14 fokos szobában már nem fűtöttünk be, mert már nagyon késő volt, az elektromos ágymelegítők segítségéhez folyamodtunk.

Sikerült is szombaton a jó meleg ágyikóban a legegészségesebb felkelési időpontig, fél 9-ig aludni. Amikor is megállapítottuk, hogy biza újfent nem süt a Nap, viszont hideg van. Kedves Rokonékat vártuk délutánra, de előtte még számos dolgot el akartunk intézni Szlovákvárosban és Szlovákfaluban. Ehhez Sörivó Lajosnak sofőrszolgálatra volt szüksége, de ingyenesre: a feleségére. Végigbeszéltük, hogy hova is kell menni, kilenc megállót számoltunk meg, de ehhez még hozzá kellett (volna) venni oda is, vissza is egy megállót a szlovákfalusi kocsmában. Ahol a sofőrszolgálat embere ölbe tett kézzel ül és nézi, hogy Sörivó Lajos megiszik mindig egy utolsó korsó sört és megbeszéli az aktuális dolgokat az éppen ott tartózkodó emberekkel. No, ehhez az Ingyenes Sofőrszolgálat alkalmazottjának semmi kedve sem volt ennyi bérért. És mivel vendégeink fél 2-re ígérték magukat, ez végül bele sem fért az időbe. Éppen elég volt a négy baráti megállóban a sofőrnek nézni, hogy utasát pálinkával kínálják. De legalább az első ilyen megállóban kávéval is kínáltak mindannyiunkat, így az odafele úti kocsmalátogatás okafogyottá is vált (a kávé lett volna az indok).

Útközben Kisvax telefonja is utolért: vinnénk-e nekik gyufát, mert fogyóban volt nekik. Ez nem jelentett problémát, mert ahogy hintem mindenkinek, hogy milyen szipiszupi mikroszálas kendőket vettem ott a Lidl-ben, nem győzök megrendelésre vásárolni. A gyufát viszont le is kellett hazafele menet szállítani, ugyan fél 2 már elmúlt, amikorra Kedves Rokonék ígérték az érkezésüket, de pontosan tudtuk, hogy ők mindig késnek. És mit tagadjam: Kisvaxéknál jól esett a sofőrszolgálat leteltével megkóstolni az új italszerzeményeiket. Itt beszélgettünk, amikor Ákos meghozta a hírt: Kedves Rokonék megérkeztek. Kisvaxékat meginvitáltuk: ha gyermekeik fölébrednek, nézzenek be ők is hozzánk.

folyt. köv…  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kisvax · http://kisvax.blogspot.com/ 2008.09.29. 09:20:58

Az ezt követőek elmesélésében szívesen segítek, ha akadnának homályosabb, nem teljesen élesen felrémlő részletek:D

minyike · http://enkisfalum.blog.hu/ 2008.09.29. 09:49:56

Köszi, Kisvax, tudomásom szerint mindenre emlékszem, nem úgy, mint bizonyos vasárnapi beszélgetőpartnerünk. Tudod, aki a borítékot adta a kezembe :D:D:D
süti beállítások módosítása