minyike 2008.03.06. 22:13

Megdicsőülésünk

Az egész úgy kezdődött (csak hogy foga is legyen), még valamikor Karácsony előtt, hogy Mariska néninek elromlott valami villanykapcsolója.
Lajosnak szólt, hogy meg tudná-e javítani. Lajos (aki egy amolyan bunkó hétvéges, akit nem érdekelnek a falu ügyei, tehát olyan, amilyennek minket ott a kisfalusi honlapon bizonyos szintén nem falubeliek beállítanak) természetesen ment és nem csak hogy megjavította, de adott is neki egy másik kapcsolót. Ettől, szokás szerint, gazdagodott egy picit a házilag eltett savanyúság- és befőttgyűjteményünk (azóta az üres üvegeket már visszaadtuk).
Aztán valamikor Újév után Mariska néni megint jött, hogy Lajos olyan ügyes volt a múltkor, de nagy bánata van a falubelieknek: nem akar működni a templomban a fűtés és majd’ megfagytak az éjféli mise alatt is. Ez egy olajkályha és gondolták a nénik, hogy egy autószerelő is valahol olajjal foglalkozik, hátha. (Tényleg csak zárójelben: van ugyebár falubeli autószerelő is, de a hétvégest kérik meg a nénik, vajon miért?) Akkor már siettünk vissza Pestre, de következő hétvégén Lajos lement a templomba és kivételesen szerencséjére útközben találkozott Otival, aki akkor, délelőtt lévén, még aránylag józan volt. Tényleg szerencse volt, mert Oti ment vele, hogy segítsen és ő tudott egy halom mindent, hogy a templomban mi hol van, szóval valóban segítség volt. Valami kontakthibája volt a kályhának, elég hamar meg is javították, hálálkodtak is bőségesen a nénik.
Aztán Eszti néni megjegyezte, hogy a hangosítással is baj van. Sőt, Polginéni még meg is tromfolta: a harangozással is baj van: hétvégén délután nem akarja abbahagyni a harangozást. Lajos elhozott mindent, ami a hangosításhoz tartozott, hogy elhozzuk Pestre és megmutatjuk egy barátunknak, aki ért hozzá. Az már akkor gyanús volt, hogy ez a minden két mikrofon és egy keverő, de erősítő nincs. Eszti néni mondta is, hogy volt még ahhoz valami, de azt valaki elvitte egyszer, hogy majd megjavítja, azóta se látták. Az is kiderült, hogy a harang működését egy amolyan programóra szabályozza, amit egy héten keresztül elég sok alkalomra be lehet programozni, hogy bekapcsoljon és kikapcsoljon, de nincs már meg a leírása.
Pesten eljött a barátunk, persze hogy csak az volt a baj, hogy hiányzott az erősítő, a keverőnek és a két mikrofonnak nem is volt semmi baja. No, Lajosnak eszébe jutott, hogy ott van kint a teraszon egy több éve kidobásra ítélt rádió-erősítő, amit mi már régesrég lecseréltünk újra, mert a rádió rész tönkrement. No, Lajos ezt a kidobást sem kapkodta el, mondván, jó lesz az még valamire. Hát most jó lett. Kipróbálták, összedugták a két mikrofont, a keverőt, a kiszolgált erősítőt és a szintén a terasz díszét alkotó jó lesz az még valamire típusú szétszakadt membránú hangszórót és működött. De a barátunk azt is hozzátette, hogy ha olyan hangszóró van a templomban, amilyenre ő gondol, akkor azt nem lehet ezzel az erősítővel összedugni, mert azok a hangszórók 110 voltosak. Vagy valami ilyesmi. De sebaj, erre is van megoldás, mert akkor azokban a hangszórókban van egy-egy trafó (vagy valami ilyesmi), de azokat elvileg ki lehet kötni és úgy már jó.
Van nekünk is egy amolyan progamozható óránk, azzal és az összedugdosott egységgel fölszerelkezve indultunk el Kisfaluba. Az volt a terv, hogy a mi óránkat beállítjuk a harangozási rend alapján (amit Eszti néni már leírt), azt bedugjuk a templomi helyébe, elhozzuk az ottanit és megpróbáljuk kitalálni, hogy annak hogy működik a harangozása. Szombaton már csak annyi idő volt a mise előtt, hogy kipróbáljuk az addigra már beprogramozott, saját programóránkat. Kihúztuk a templomit, bedugtuk a mienket és ugyan még messze nem volt itt az ideje, de elkezdett harangozni. Jaj, de megijedtünk: mit fognak most gondolni. De Polginéni megnyugtatott minket: tudják a faluban, hogy próbáljuk a harangot. Ettől viszont még nem működött jól, visszadugtuk a templomit és elkezdtük törni a fejünket. Olyan volt a mi leírásunkban, hogy max. 2000 W teljesítményű motort lehet csak beledugni, de az induktív teljesítmény max. csak 460 W lehet. Ki érti ezt? Ismét telefon a barátunknak, aki elmondta, hogy egy olyan motornak, ami megmozgat egy harangot, biztos, hogy ennél nagyobb az induktív teljesítménye (vagy több kell vagy mittudomén). Az is kiderült, hogy ugyan számunkra az lett volna logikus, hogy ilyen esetben nem indul el, de nem, hanem ilyenkor nem tudja megszakítani az áramot, ezért kezdett el harangozni.
És most egy bájos mellékvágány: Eszti nénit megkérdeztük, hogy hol van a motor, ami lengeti a harangot. Mire ő: olyan nincs. Na jó, de akkor mi mozgatja a harangot? A kötél. De akkor mi mozgatja a kötelet? Semmi, csak a kötél.
Vasárnap télen nincs mise, ezért az volt a legalkalmasabb időpont, hogy nekilássunk a hangosítás megbütykölésének. Beletelt vagy két órába, mire az összes (három) hangszóróból kikötögettük azokat a trafóizéket és visszaforrasztgattuk a drótokat meg mindent jó betekertünk szigetelőszalaggal. De aztán működött! Polginéni is följött és megmutatta, hogy hova kell beállítani a mikrofonokat, kipróbáltuk minden helyzetben, hogy jól lehet-e hallani. Remek volt. Eszti néni is befutott Polginéni anyukájával, volt hálálkodás! Ki akarták fizetni legalább az erősítőt, de mondtuk, hogy úgyis kidobtuk volna. És akkor megkaptuk a legnagyobb fizetséget: Isten fizesse meg. Mondtam, hogy így pont rendben van. Elmentünkben még megnéztem az ottani programórát, leírtam a típusát, hogy majd utánanézünk a leírásának a neten és azt is láttam, hogy az ő induktív izéje valami háromszor vagy négyszer nagyobb a miénknél, tehát ezért tudja vezérelni a harangozást.
Pesten aztán, netközelben, seperc alatt meg is lett a leírás, letöltöttem, kinyomtattam, át is tanulmányoztam. Így következő szombaton már mintegy 10 perc alatt rendbe is tettem az összes harangozást – valóban nem volt jó beállítva a hétvégi: akkor nem kapcsolt ki. És kihasználtam az alkalmat, hogy gyönyörű az idő, messzire el lehet látni, ráadásul nekem van kulcsom a templomtoronyhoz és fölmásztam a haranghoz, hogy onnan fentről körbefényképezhessem a falut. Íme, az eredmény:




Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.