Szerencsére az időjósok megint tévedtek erre a hétvégére: sok-sok esőt jósoltak és ugyan nem volt teljesen zavartalan a napsütés, mégis inkább ez volt az uralkodó – éjszakánként pedig a telihold. Hogy bizonytalan legyen a gyógyulásom, szombat délután sem bírtam magammal: Lajos javaslatára, hogy tekerjünk át Szlovákfaluba, nem mondtam nemet. Mars is akkor futott utoljára, amikor 3 hete a szakadó hóban tekertünk haza, így ő is örömmel fogadta ezt a tervet. Előástam a szekrényből a sapka és a kesztyű mellett a sálat is és jól betekertem a torkom, így indultunk el. A lihegve bekapkodott hideg levegő valószínűleg nem tisztán hangszálgyulladás terápiájára lett kitalálva. Sőt, így utólag úgy érzem, a szemet érő hideg levegő sem a legjobb gyógymód a kötőhártya-gyulladásra. De napsütésben egy jó kis téli bringázást kihagyni csak nem lehet.

Viszont a Szlovákfaluban fogyasztott italok mind-mind a gyógyulásomat szolgálták. Először macskaadó barátoknál jártunk (itt szólok, hogy náluk van még egy ugyanolyan szürke kiscica, mint Jocó és gazdára vár!), náluk boros teát ittam. Innen most valóban csak egy rövid időre tértünk be a kocsmába, ott Lajos biztosra akart menni: ott is rendelt nekem egy forró teát és bele fél deci Goralský Čaj-t, ez a 62%-os fajtája az italnak. Hát mit mondjak, ütött. Erősen ütött. Már a gőze is. Meg sem bírtam inni, csak a felét, azt is nehezen. De hogy inkább kárba, mint pocsékba, Lajos önfeláldozóan megitta a másik felét.
Utána már indultunk is haza, ahol a meleg szoba igencsak elpillesztett minket. Mars is mozgott, mi is jó levegőn voltunk – a szombat este így pihengetősre, punnyadósra sikeredett.

Vasárnap a helyzet nem változott: hangom egy szál se, a szemeimet az ujjaimmal kellett szétfeszegetni. De vasárnap már jó kislány voltam: újra varrónapot tartottam, így egész nap a fűtött szobában tartózkodtam és folytattam a kamillatea-kenegetős, forraltbor-szopogatós kúrát. De hiába. Így, hang nélkül tértem vissza fiaimhoz Pestre, akik viszont nagyon kellemes meglepetéssel vártak: megsütötték a karácsonyi mézeskalácsot.

szopogatós tablettát igen. Még csak négyet szopogattam el belőle, de a hangom a délutáni kb. nulla helyett most legalább 50%-os.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Saille · http://ficsergo.blogspot.com/ 2008.12.17. 23:02:52

Jobbulást! (Lily vagyok Saille néven...)

minyike · http://enkisfalum.blog.hu/ 2008.12.17. 23:35:28

Igen, Lily, emlékeztem erre a nevedre! Örülök, hogy megtaláltad Magad! Szegényebb voltam a hozzászólásaid nélkül.
Köszi, hangom már harsog, szemem tiszta.