Az eredeti házunkon sima sátortető volt, de mi (az ácsunk legnagyobb bosszúságára) elhatároztuk, hogy a felújítás után kontyolt palóc tető fog kerülni rá. De tudtuk, hogy Palócföldön hagyománya van annak, hogy tájegységenként függő több-kevesebb díszítéssel mintát vágjanak ennek a tetőnek a függőleges deszkafalára. Ráadásul a falubeli idősebb emberek, ahogy meglátták, hogy elkészült a tető, már mondták is: ugye, lesz benne minta?
(Később jártam Hollókőn, ahol sokkal díszesebbek ezek a motívumok és megkérdeztem, hogy hogy alakult ez ki. Az ő magyarázatuk szerint régebben nádtetős házak álltak arra, de a kéményt nem vezették ki a tető fölé, csak a padlásra és ezeken a lyukakon távozott el onnan a füst. Aztán ezek a nádtetők rendre leégtek és idővel kivezetett kéményes cseréptetők váltották föl őket, de a díszítés hagyománya megmaradt. Találtam máshol más magyarázatot is: régebben a terményt a padláson tárolták, amiben elszaporodott az egér és itt tudtak a baglyok beröpülni a padlásra és vadászni. Bár az csak maximum egy Pulipinty-méretű bagoly lehet, aki itt befér.)
Elkezdtem körülnézni, hogy mifelénk milyen hagyományos minták vannak. Az volt a baj, hogy már nem nagyon maradt Kisfaluban olyan ház, aminek még a régi teteje van, akik pedig fölújították, nem vágtak bele mintát. Kérdezgettem az idős néniket, hogy milyen minták voltak régen, de itt leginkább a keresztnek és a monogramnak volt hagyománya. Természetesen a férfi monogramjának. Ez így nekünk (nekem) nem tetszett, hiszen a ház legalább annyira az enyém is, mi mindenképpen ezt a napos-holdas motívumot szerettük volna. Végül is a faluban két házon találtam ilyet: egy régin, monogramosat és egy felújított tetőn, Ferién, de ott a nap és a hold az ellenkező oldalon volt, mint ahogy szerintem kellett volna lennie. Kérdeztem is tőle, hogy mi ennek az oka. Azt mondta, hogy ő hosszan kutatott utána és arra jutott, hogy ugyan Szomszédfaluban Hold – kereszt – Nap a sorrend, Kisfaluban fordítva: Nap – kereszt – Hold. Na jó, ha így van, hittünk neki, mi is tartjuk magunkat ehhez, nálunk is így lesz. Szépen megterveztem a mintát, a keresztet az aranymetszés arányai szerint és persze figyelembe vettem a deszkák szélességét is. Kivágtuk egy vékony falemezből, aztán Lajos fölment a padlásra (ami akkor még nem volt padlás, mert még nem volt födém, csak a ház fölött simán a gerendák és a tető) és elkezdte kivágni. Elkészült a kereszt, aztán jött volna a Hold. Igen ám, de ha a Hold a jobb oldalra került volna, ott pont volt egy görcs, ami miatt nem lehetett kivágni. Ez eldöntötte a dolgot: Hold – kereszt – Nap lett a sorrend.

De csak piszkálta a csőrömet, hogy hogy is van ez, hogy két egymás mellett fekvő faluban fordított a sorrend. Mi lehet ennek az oka? Ismét fölkerestem Ferit és kérdeztem, hogy hogy talált ennek a nyomára. Akkor kiderült az igazság: ő is megállapította, hogy Szomszédfaluban Hold – kereszt – Nap a sorrend, kivágta ő is a sablont, fölment a padlásra és kivágta a deszkát. Úgy, ahogy az utcáról kellene látszania – de belülről. Tehát tükrözve. Csak egy szóval kommentálta: „Elcsesztem”.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Puccos 2008.05.22. 13:46:20

Hehe!!!Kiváncsi voltam mi fog belőle kisülni!!!!!Pusza!
süti beállítások módosítása