Még valamikor tavasszal egyik hétvégén valamiért nem egyszerre mentünk Kisfaluba, Lajos előbb ment kerékpárral, én később autóval. Amikor odaértem, már sötét volt, és nem találtam sehol senkit. Aztán megjelent Lajos lihegve, bringával és a kezében egy hosszú bot, a végére…

A hétvégénk ismét úgy sikerült, hogy csak több részletben tudok beszámolni róla. Ez a hétvége kivételesen nem pénteken indult, hanem szombaton és kevés jutott belőle Kisfaluba: szombat reggelre Megértő Barátokhoz voltunk hivatalosak a Nagy Hegy túloldalára, szintén egy…

… egy más szemszögből. És nagyjából hassal landol az eb.

Még augusztus végefelé szomszédfalusi barátok hívtak fel: már nagyon szeretnék Kisfalunál megnézni a Folyót, mert még sosem látták, elmennék-e velük (épp Marssal kettesben voltam). Egyből igent mondtam. Marsot meg sem kérdeztem, mert a kérdés költői lett volna: mindig kapható…

Amióta megnyitották a határt, ami azt jelenti, hogy bárhol és bármikor át lehet kelni, ha az embernél van érvényes útlevél, vagy személyi, egyszer sem találkoztunk ellenőrzéssel. Pedig a határőrökből rendőrök lettek és többször is hallottuk, hogy a határövezetben sokkal…

Ezt a túrát is nagyon régen terveztük: néhány éve találkoztunk egy lovas szekérrel, akik a Folyón túlról, Szlovákiából jöttek át. Ez nagyon megdöbbentett minket: úgy tudtuk, a vasúti hídon kívül nincs a közelben más híd a Folyón. Azóta szerettük volna megtalálni azt a…

Erre a túrára egész nyáron készültünk, még csak nem is egyedül mi, hanem Gézáékkal együtt terveztük végrehajtani. De velük nem jött össze a megfelelő időpont, a nyár vége pedig sajnos itt van, így megcsináltuk egyedül. A terv viszont nem változott: a túra a szlovákfalusi…

… ferde. Az úgy történt, hogy kértek tőlünk ezen a nyáron néhány apró szívességet és ezt meghálálandó (és Lajost fölköszöntendő) egy üveg bor társaságában egyéb ajándékot is hoztak: pálinkás és boros méretben készült ferde talpú poharakat. Igen mókás…

A hatalmas burkolás közepette (amin azért még nem vagyunk túl) is szakítottunk időt vendégfogadásra. Eljött az óvodás barátnő (akit annak idején már megemlítettem) családjának nagyobbik felével. És mivel a virtuális jósorsunk összehozott időközben egymással a szintén…

Sokan azt mondják: de jó nekem, szinte az egész nyarat Kisfaluban tudom tölteni. Én pedig sokszor mondom: de jó másnak, mert ugyan kevesebb időt tölt itt, de akkor nyaral, én viszont egész nyáron dolgozom, a munkámat hozom ide is. Mielőtt úgy tűnne, hogy sajnáltatom magam, leírom…

Mert bizony pörögnek rendesen az események. És az események legintenzívebben esténként-éjszakánként történnek (rossz az, aki rosszra gondol). Ezek közül még a legkevésbé említésre méltó az, ha átruccanunk Szlovákfaluba, persze csak szigorúan házitejért és a kocsmát csak…

Végre itt a nyár, amit annyira vártam! Hétágra süt a Nap, meleg van, nyári ruhában lehet lenni. Szellő lengedez. Esténként is legföljebb egy pulóvert kell felvenni, de többnyire rövidujjúban lehet hallgatni a tücskök kórusát. És ugyanilyen időt ígérnek a következő napokra…

Amikor két napja azt mondtam, hogy Nyarat akaroooook!!!, akkor nem egészen így gondoltam: És nem is így: De nem is egészen így: Történt ugyanis, hogy valamikor éjjel elkezdett esni az eső. Azóta hol esik, hol szakad, hol ömlik, hol szemengél (ez a legritkább), de folyamatosan hull…

Miután sikeresen túléltük a kamasz siserehad támadását és ők múlt vasárnap elvonultak, hétfőn egyből elárasztott minket a gyermek siserehad: zalai barátaink összesen 3 gyermekét hívtuk meg egy hétre, 2 lányt és egy fiút. Az életkor most jelentősen alacsonyabb volt: a lányok…

Egy éve, azaz 2007. július 7-én tartottuk Kisfaluban az első Falunapot. Úgy nagyon mellesleg akkor alakult meg az Egyesület, de a nap lényeges eleme a főzőverseny volt. Addig is volt már néhány főzőverseny Kisfaluban, de azok mind olyanok voltak, hogy előre kiadták az alapanyagot…