minyike 2008.11.12. 23:26

Hírek Mekimukiról

Amióta a kecskéink nyár végén átköltöztek Szlovákfaluba, nem találkoztunk sem velük, sem az újdonsült gazdájukkal, egész a múlt hét végéig. Akkor összefutottunk a gazdival és egyből kérdeztük is: hogy vannak a kecskéink? Jaj, ne is mondjuk! Nagyon rosszak! Bedugják a fejüket mindenféle lyukon, beakad a szarvuk és nem tudják kihúzni. Akkor meg mekegnek. Nem győznek utánuk menni, hogy kihúzzák őket szorult helyzetükből. De amúgy nagyon aranyosak. Meg is beszéltük legott, hogy (ez amúgy is tervünk volt) meglátogatjuk őket vasárnap. Mondta a gazda, hogy menjünk nyugodtan, ha ő nem is lesz otthon, biztos lesz valaki. Hát nem volt senki: kapu zárva, hiába csengettünk. Így csak bekiabáltunk: Meki! Muki! Jött is a válaszmekegés. Látni nem láttuk őket, mert egy zárt kerítés mögött laknak a hátsó udvarban, de legalább a hangjukat hallottuk.

Amúgy amikor legközelebb megyünk, mindenképpen kell, hogy találkozzunk velük, mert akkor kapjuk meg a kecskebóton kialkudott két bakkecske húsát.

Egyébként van a faluban egy kisfiú, aki nagyon megkedvelte a kecskéinket a nyáron és azóta is hiányolja őket. Mindig keresi „Aos bácsit” és a kecskéket. Már meg is kérdezték, hogy hol lehet őket Szlovákfaluban meglátogatni, úgyhogy kecskéink sok vendégre számíthatnak a jövőben.
 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása