Nem tudom, mi pontosan a magány definíciója. Azt mondják (és szerintem igaz is), hogy az ember lehet úgy is magányos, ha nincs egyedül. Az én mostani hétvégém bebizonyította, hogy olyan is lehet, hogy az ember egyedül van és mégsem magányos.

Nálunk az október 23-i hétvége hagyományosan vidéki barátoknál telik, az ország másik végében. Legalábbis Lajosnak mindig így telik és Ákos is vele szokott tartani. Én Mikivel vagy igen, vagy nem. Idén Miki is úgy döntött, hogy megy én viszont elkezdtem gyűjteni az indokokat, hogy miért is nem tudok velük tartani. De igazából ezek az okok mind legyőzhetők lettek volna, ha nagyon akarom, de én inkább nagyon akartam végre újra egy hétvégét tölteni Kisfaluban. Így a fiúk elutaztak én meg Mars társaságában Kisfaluba jöttem. Hoztam magammal egy halom szoros határidejű munkát is (végül is elkészültek). És rengeteg tervet: mivel jó idő ígérkezett, hatalmas sétákat és bringázásokat a természetben, Marsot is megmozgatva, akinek már igen erős mozgáshiánya volt.

Szerdán már sötétben érkeztem meg és mivel a sötét ellenére szinte rámköszönt egy gomba az út szélén, úgy döntöttem, hogy a csütörtököt gombászással kezdem. (Nem vagyok gombaszakértő, éppen ezért csak a teljesen egyértelmű kinézetű gombákat szoktam leszedni, köztük az őzlábgombát, aminek pont most van itt az ideje.) El is indultam délelőtt és egyből Gézáékba botlottam. Kiderült, hogy ők is találkoztak azzal a gombával, így aztán nem volt nehéz rábeszélni őket, hogy egy üdvözlő pálinka után tartsanak velem. Nem kapkodtuk el, először megnéztük újra a megtisztított telket, majd megmutatták nekem az uradalmi temető maradványait. Végül minden várakozásunk ellenére találtunk egyetlen darab bimbós őzlábat az előző napi mellé. Viszont legalább egy jó nagyot sétáltunk és Mars is sokat tudott futkározni. Este ismét Gézáékhoz voltam hivatalos vacsorára. Így ért véget az első magánytalan napom.

Mindenképpen szerettem volna elmenni kerékpározni is Marssal a hétvégén, az úticél nem számított. És pénteken ehhez ismét lett útitársam: nem mi vagyunk az egyetlenek, akik mindenféle indokkal átbringázgatnak Szlovákfaluba, hogy ott meglátogathassák a kocsmát. Az indok most néhány boltban beszerzendő alapvető élelmiszer volt. De a bolt csak fél3-kor nyitott, mi viszont jóval korábban érkeztünk, így csak el kellett valahol ütnünk az időt. Arról aztán igazán nem mi tehetünk, hogy szinte csak a kocsmaudvaron lehetett leülni.

De nem maradtunk sokáig, mert program várt minket Kisfaluban: egy szerencsés falutársunk a közeli horgásztavon nagy fogásnak örvendezhetett. Ettől a falu is szerencsés lett: meghívta az egész falut halászlére, azzal a szigorú feltétellel, hogy egy tányérral nem lehetett enni belőle. Először estére lett meghirdetve az összejövetel, de végül áttették kora délutánra. Ami igazán jó ötlet volt, mert a gyönyörű meleg napsütésben nagyon jól esett kint ülni az asztaloknál. A halászlé pazar lett, én a magam két tányérnyi adagjával teljesítettem is szigorú feltételt. Sőt, a maradékból hoztam is a mélyhűtőbe. Csak akkor bontottunk asztalt, amikor már erősen kezdett lehűlni a levegő.

Szombatra (azaz mára) nem volt különösebb terv, ezért elindultam ezúttal tényleg csak Marssal kettesben egy sétára. Messze nem jutottam: előző napi kerékpáros partneremmel találkoztam, aki azt tanácsolta, hogy inkább ismételjük meg a bringázást, bár most nem kellett semmi a boltból. Semmi jónak nem vagyok elrontója, így igent mondtam, de az indulásig volt még egy órám. Ezt kihasználtam arra, hogy az óraátállítás miatt újra átprogramozzam a harangot. Arról, hogy ez a hosszas oda-vissza számolás ellenére hogy sikerült, erős kétségeim vannak, úgyhogy a magam megnyugtatása miatt is Kisfaluból való elindulásom előtt még ellenőrizni fogom. Mert vasárnap reggel el kell hagynom Kisfalut, hogy egyesüljek a családommal. Mert hiába nem volt magányos ez a kisfalusi hétvége, azért mégis csak más, ha a családommal nem vagyok magányos. De az igazi az, ha az egész család Kisfaluban nem magányos és reményeink szerint jó pár ilyen nap vár a közeljövőben ránk – mivel őszi szünet van.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lily · http://ficsergo.blogspot.com/ 2008.10.26. 13:54:07

Kellemes, nyugis tökéletesnek tűnt. Örülök hogy szép hétvégéd volt!
süti beállítások módosítása